A teknősök (Testudines vagy Chelonia) a hüllők egyik monofiletikus csoportja, az állatrendszerekben általában rendje. Kihalt és létező fajaik egyaránt vannak. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt, a paleozoikum perm korszakában jelentek meg őseik. Ma 327 ismert teknősfaj él a Földön 14 családra osztva. A fajok 42%-a védett. Legfőbb testfelépítésbeli jellegzetességük – mely minden más gerincestől megkülönbözteti őket – a testüket hasi- és hátoldalon is beborító csontos páncélzat.

A vízi teknősök alapvetően ragadozók – bár valamennyi növényi táplálékot ezek is fogyaszthatnak –, a szárazföldiek pedig növényevők, mivel lassú mozgásuk miatt nem tudnának más állatokat zsákmányul ejteni. Szaruhéjú tojással szaporodnak. A legtöbb teknősfaj nemét a tojást ért hőmérséklet dönti el a kikelés előtt; a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. Léteznek azonban olyan teknősfajok is, ahol a nem genetikailag meghatározott. Ezek közül legalább két faj esetén a hím a heterozigóta – akárcsak az emlősöknél –, míg a többinél a nőstény a heterozigóta – a kígyókhoz és madarakhoz hasonlatosan.

 

 Egy Archelon (ősteknős) csontváza

 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tekn%C5%91s%C3%B6k

 

                                                                                                                                       

 

Megosztás a facebookon