Közepes termetű, mediterrán és eurázsiai elterjedésű teknős faj. Habár elterjedési területe Ázsiában nagyobb, hat alfaja közül kettő Európában is él. A mór teknős kis vagy közepes termetű növényevő szárazföldi teknős.A mór teknőst erőteljes, hátrafelé enyhén kiszélesedő, magasan ívelt csontpáncél védi, melyet kívülről szarulemezek borítanak. A páncél tulajdonképpen a hátgerinc, a medencecsontok, a bordák és a mellcsont összenövéséből keletkezett. A teknõsök az egyetlen olyan állatcsoport, amelynek lapockái a mellkasban helyezkednek el. A szarulemezek barnás-feketés foltokkal tarkítottak, sárgás színûek. A színezet és a rajzolat egyedi, és alfajok szerint jobban, vagy kevésbé kifejezett. A tojásból frissen kikelt állatok rajzolata élénk, viszont egyes afrikai alfajoké majdnem egyszínű világosbarna. Az idősebb egyedeknél a rajzolat összemosódik. A lágy részek színe is éghajtattól függően változik a világosbarna és a fekete között. Néhány alfaj egyedei jellegzetes sárga foltot viselnek fejükön. Haspáncélja elöl erősen megvastagodott, hátul egy alig mozgatható csuklópánttal. Veszély esetén az állat fejét és végtagjait behúzza páncélba, közben sziszegõ hangot hallat. Fejét puha szarupajzsok borítják. Hossza kifejlett korában elérheti a 35 cm-t, testsúlya az 5 kg-ot is meghaladhatja (Beshkov 1997). Délnyugat-Spanyolországban a hímek testhossza 11,2 cm, a nőstényeké 12,6 cm (Pérez 1998). Állkapcsában nincsenek fogak. Végtagjai jellegzetes dongalábak, amelyeken nem találunk elkülönült ujjakat, csak kapaszkodásra, ásásra alkalmas karmokat. Farka viszonylag rövid s a fölötte levõ szegélylemez osztatlan. A combok külső felszíne és a farok között jellegzetes kúp alakú szarupikkelyek képződnek. A két nem között az a különbség, hogy a hím mellvértje homorú s a hátpáncél farok feletti lemeze erősen lefelé hajlik.

A mór teknős külsőleg nagyon hasonlít a görög teknőshöz, a két faj közötti különbséget az alábbi táblázat szemlélteti:

Mór teknős	Görög teknős
nagy, szimmetrikus, intenzív minta a fejtetőn	csak halvány rajzolat
erőteljes pikkelysor a mellső lábéleken	a láb többi pikkelyéhez hasonló, kicsivel nagyobbak
osztatlan farokfelletti pajzs	majdnem mindig osztott
szarukúpok hatsó combokon	nincsenek szarukúpok
farok pikkelyben végződik	farok nagy, szarukaromban zárul
foltok a gerinc- és oldalpajzsokon	elkülönülő foltok csak a gerint lemezen
negyzet alakú folt a haspáncél közepén	két hosszanti sötét folt a haspáncél teljes felületén
pancél nyutott	ovális
szélesen feszülő gerinc lemezek	kisebb gerinc lemezek
mozgatható, osztott haslemez	fix haslemez

Nemi különbségek:

A mór teknősnél erős az ivari kétalakúság. A másodlagos nemi jellegek négy-hat év alatt alakulnak ki. A nemrég kikelt fiatalok neme nem dönthető el ránézésre.

A kifejlett hímek farka hosszabb, farokgyöke vastagabb, mint a nőstényeké. Ez a farok rejti a péniszt, ami csak párzáskor bújik elő. A hímek farkukat oldalra hajtva a páncél alá rejtik, míg a nőstények kinyújtva hordják farkukat. A nőstények kloákája a testhez közelebb nyílik. A hímek haspáncélja befelé ívelt, konkáv. A faroklemez erősen befelé hajlik. A nőstények rendszerint nagyobbak és nehezebbek, ami elrejti a különbségek egy részét.

Megosztás a facebookon